Blog

Az elmúlt évtizedekben új felismerések születtek a fej-nyaki daganatokról. Kiderült, hogy ezek egy részét nem a hagyományosan ismert rizikófaktorok – mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás – okozzák, hanem egy vírus: a humán papillomavírus, vagyis a HPV. A HPV-nek több típusa létezik, de a szájgarati daganatok kialakulásában leggyakrabban a HPV 16-os típusa játszik szerepet.

A legtöbb ember csak akkor gondol a szájápolás fontosságára, amikor már baj van – fáj a foga, vérzik az ínye, esetleg zavarja a kellemetlen lehelet. Pedig a száj egészsége nem csupán esztétikai kérdés. Kutatások sora bizonyítja, hogy a fogágybetegségek és a szájüregi gyulladások hatással lehetnek a szervezet egészére, összefüggésbe hozhatók például a szív-érrendszeri megbetegedésekkel, a cukorbetegséggel vagy a koraszüléssel is.

Fogpótlás viselése esetén – legyen szó koronáról, hídpótlásról, implantátumos felépítményről, esetleg teljes –, vagy részleges kivehető fogpótlásról – tisztában kell lenni azzal, hogy ezen művi részek felszínén is könnyen megtapad a lepedék, így a rendszeres fogkő eltávolítás ugyan nehezen elkerülhető, de színükön sem a fogkő leszedésével, sem fogfehérítéssel nem lehet már változtatni.

A fogszuvasodásnak és ínygyulladásnak számos oka ismert, így a megelőzésében is több tényező játszik szerepet. Ezek közül kiemelten fontos a fogkő eltávolításon és homokfúváson túl a cukrok, szénhidrátok fogyasztásának mérséklése, valamint a fluoridok alkalmazása, amely történhet az ivóvíz fluoridálásával, valamint egyéni- és professzionális módszerekkel. Ezekkel ellentétben viszont tévhit, hogy a fogfehérítés fogékonyabbá tenné fogak a szuvasodással szemben.

Előző cikkünkben már elkezdtük boncolgatni a fogmosás során elkövetett leggyakoribb hibákat, melyek növelik az esetlegesen szükséges fogkő eltávolítások vagy színváltozás esetén a fogfehérítések számát, beszéltünk a megfelelő fogkeféről is, most pedig folytassuk az ott megkezdett gondolatokat a további szájápolási eszközök bemutatásával.

Ki ne játszadozott volna  már el a gondolattal, hogy különösebb költségek ráfordítása nélkül varázsoljon magának csillogó, fehér fogakat? Ennek elérése érdekében sokan a különböző házi praktikákhoz nyúlnak a rendelői vagy otthoni professzionális fogfehérítési eljárások helyett. A továbbiakban ezen otthoni fogfehérítési fortélyok hatásosságáról és esetleges veszélyeiről beszélünk.

Nagyon sokan rettegnek a különböző fogászati beavatkozásoktól. Legyen szó az ismeretlentől való félelemről, egy gyermekkori rossz emlékről, vagy akár csak arról, amit mások rémtörténetként meséltek, de egy dolog biztos: a legtöbben ódzkodnak ezektől a kezelésektől, mert attól tartanak, hogy az esetleg fájdalommal járhat. Sajnos a fogkő eltávolítás, de még a fogfehérítés megítélése sem kivétel ez alól.

A legtöbb esetben a fogszabályozó kezelés időtartama években mérhető és a ragasztott készülékek különbözői részei növelik a lepedék felhalmozódásának esélyét. Sajnos az el nem távolított plakk fokozott veszélyt jelent a fogmozgatás során már átmenetileg meggyengített fogágyra és az átlagosnál súlyosabb ínygyulladást okozhat, melynek kontrollálása az egyébként szükségeshez képest több fogkő eltávolítást vagy homokfúvást kívánhat.

A nem megfelelő szájhigiéné hatására az íny és a fog határában lévő sekély résben megtelepednek a baktériumok, melyek hatására ínygyulladás alakul ki és az arra fogékonyak szervezetben a mélyebb szövetekre is átterjed. A rendszeres fogkő eltávolítás, illetve homokfúvás nélkül a gyulladás idővel károsítja a fog tartószerkezetét, elpusztítja a csont egy részét és ezáltal a fogak elvesztését is okozhatja.

Legtöbbünk tisztában van azzal, hogy a fogmosás mennyire fontos a különböző szájüregi problémák megelőzésében és jelentősen csökkentheti a szükséges fogkő eltávolítások vagy akár fogfehérítések számát. Viszont az egyénre szabott szájhigiéné napi rutinná alakítását egy hosszú tanulási folyamat előzi meg, hiszen senki sem úgy születik, hogy átfogó tudással rendelkezik a számára megfelelő fogápolási eszközök és módszerek alkalmazásáról.